web analytics
Subscribe to LÉLEKEMELŐ BLOG Subscribe to LÉLEKEMELŐ BLOG's comments

Nemrég egyik kedves olvasótól (köszönöm Márti az inspirációt! :) ) az alábbi levelet kaptam:

Hogyan tudok közvetlen kapcsolatba lépni a felettes énemmel? Amikor jó összhangban vagyok vele, minden olyan szépen illeszkedik és a nap végére nem a fáradtság, hanem a béke és elégedettség van rajtam. Mégis az a gyakoribb, amikor a rohanás elviszi az összhangot. Szeretnék a rohanás közben (mint egy kontemplációban) is folyamatos kapcsolatban lenni a vezetésével. Van erre egy jó technikátok, bevált gyakorlatotok?

Nos, bevált gyakorlata szerintem mindenkinek más erre – már persze, akinek van. Kinek ez, kinek amaz működik.

Álljon itt egy pár, amivel az ilyen “kilengéseket a középpontból” kezelni lehet, de előtte azért egy fontos dolog: a rohanás és a Felső Énnel való kapcsolat kizárja egymást. A rohanás ugyanis félelem-alapú, azaz ezzel máris kizárjuk a figyelmünkből a szeretet-alapon (rezgésen) működő Felső Énes/Szellemi kapcsolatot. Természetesen a kapcsolat mindig ott van, de a “rohanás” nem azon a rezgésen van, ahol a szellemünkkel való együttműködés, így ez ilyenkor olyan, mintha nem hallanánk, nem érzékelnénk (bár ott van).

Tehát pár ötlet ilyen helyzetekre:

- Vegyél váltott orrlyukon levegőt (amikor egyiken levegőt veszel a másikat befogod, amikor kifújod azon, ami eddig be volt fogva, addig befogod az egyiket) és figyelj közben a légzésedre.
- Figyelj oda, hogy mi történik körülötted, és ne ítéld meg, hanem ítélkezés nélkül szemléld.
- Adj hálát azonnal valamiért, ami jó az életedben, ha másért nem, csupán azért, hogy tudsz lélegezni, mert van elég levegő.
- Javaslom elolvasásra a hála cikkeket és a gondolataink megkérdőjelezését is.

 

Belső nyugalmat és elcsöndesedést nem csak csöndes körülmények között lehet elérni, lehet körülöttünk rohanás és bármi, ha bennünk nyugalom van. A fentiekből azonban gondolom egyértelmű, hogy a benső nyugalmat feltétlen fent kell tartani a tiszta kapcsolathoz.

További megerősítésképpen arra, hogy ezt a fajta nyugalmat egyrészt el lehet érni bárkinek, másrészt viszont gyakorolni kell, elmesélem, hogy mit tesznek a tibeti lámák.

A tibeti lámák a benső megnyugvást úgy gyakorolják (éveken keresztül!!), hogy miután már tudnak meditálni békés körülmények és a hegyek között, lemennek a zajos faluba, leülnek egy fa tövébe, és ott próbálnak meditálni, a “rohanás” közepette. Nekik sem megy azonnal, sokáig gyakorolják, akár egy életen keresztül… :)

Mindannyiunknak érdemes gyakorolni, tudatosan odafigyelni magadunkra (kialakítani valami – számunkra megfelelő – egyszerű gyakorlatot, ami segít), hiszen minél többet gyakorljuk, hogy békések maradjunk a különböző “nyugtalan” helyzetekben, annál inkább fog menni. Tudatosan élvezni, jelen lenni abban, amit éppen csinálunk – akár WC pucolásról, akár csekk befizetésről, sorban állásról legyen szó – alapvető.

Semmi nem megy, csak ha jól begyakoroljuk, még azoknak sem, akik tehetséggel rendelkeznek. Híres és fantasztikus tehetséges énekesek, zenészek, sportolók is azt állítják, hogy akár ha csak 1 – !! – napot kihagynak a gyakorlásból, edzésből, éneklésből, ők máris megérzik a különbséget a teljesítményükben. (Ha egy hetet, akkor már a közönségük is.)

Így hát fel a fejjel, érdemes gyakorolni azt, amit szeretnénk elérni, mert az viszont biztos, hogy minél többet tesszük, annál könnyebben megy! :)

(Talán feltűnt a cikkben, hogy hányszor szerepel a “gyakorlás” szó – nem véletlenül! :) )

Támogató hit:

Mindig a legjobb történik velem. Minden percét élvezem a napomnak. Tudom, hogy képes vagyok fenntartani a belső békém, ha ezt választom. Mostantól azt választom, hogy a rohanás közepette is békés maradok.

 

Csodás napokat! Légy magadhoz jó! :)

Szeretettel,

Erika

 


Szólj hozzá!