Vajon milyen gondolatok vannak a fejedben az életről?

Az élet nehéz?  Küzdelmes? A dolgokért meg kell szenvedni?

Igen, ilyeneket hallottunk és még hallunk ma is sokszor.

Sajnos azonban, amíg ilyeneket gondolunk, addig az élet (az Univerzum) ezt is fogja felénk visszatükrözni, tehát az életünk nehéz, küzdelmes és szenvedésekkel teli lesz. Ilyen egyszerű…

Ezért inkább kezdjük elképzelni, hogy az élet könnyű, vidám és örömteli, a mindennapjaink boldogságban és könnyedén, lelkesen telnek!

Semmivel sem nehezebb a fejünkben azt gondolni az életről, hogy könnyű, mint azt hogy nehéz! Ha esetleg úgy érzed, hogy “nehéz” könnyűnek gondolni az életet, a következő támogató hitet ajánlom:

Támogató hit:

Az élet könnyű! Az életemet könnyedén élem, a mindennapjaim csodásan telnek. Minden napomat kiváncsi izgalommal és lelkesedéssel várom, hogy ma milyen csodás meglepetéssel szolgál számomra!

Ma vajon milyen ajándékot kapok az Univerzumtól?

Figyelj az ajándékokra, amiket kapsz, nap mint nap! Légy hálás értük, hogy a “Hála-lifttel” magasabb rezgésszintekre kerülj, ahol egyre könnyebb lesz élni az életed!

Csodás napokat és teremtéseket! Légy magadhoz jó!

Erika

Ez biztosan nagyon furán hangzik, hiszen nem hogy ilyet nem hallottunk soha senkitől nagy valószínűséggel, hanem sokkal inkább olyat, hogy “ne légy büszke”, “ne gondolj magadról sokat”, “ne értékeld magad túl”, “ne kerülj előtérbe”, “húzd meg magad”, “először mások, aztán te” stb.

Ezektől az utasításoktól értéktelennek érezzük magunkat, ami persze olyan élethelyzeteket hoz elénk, ahol újra és újra olyat tapasztalhatunk, hogy értéktelennek érezzük magunkat. Igazi ördögi kör…

Épp ezért sokkal jobban járunk, ha sokra értékeljük magunkat és a tudásunkat! Ezzel olyan embereket és szituációkat hívunk be az életünkbe, ahol értékelni fognak bennünket, és megbecsülnek. Minél jobban becsüljük magunkat, annál jobban fogunk mi is másokat megbecsülni, és minket is annál jobban fognak becsülni. Ez egy sokkal jobb, “angyali kör” .

Támogató hit:

Nagyon jó vagyok úgy ahogy vagyok.

Értékes vagyok és szeretetre érdemes.

Az Univerzum fontos része vagyok.

És még egy idézet a fenti témához:

Richard Bander, John Grinder: Békából királyfi című könyvéből (Új Paradigma Kiadó, Szentendre, 2000. 10-11. old.)

Van egy régi történet a kazánszerelőről, akit kihívtak, hogy javítsa meg egy gőzhajó meghibásodott kazánrendszerét. Meghallgatta a gépkezelő helyzetleírását, feltett néhány kérdést, majd lement a gépházba. Átnézte a tekergődző csövek szövevényét, pár percig hallgatta a kazán dohogását és a szökő gőz sípolását, s néhány csövet megtapogatott.

Aztán halkan dudorászva benyúlt a munkaruhája zsebébe, előhúzott egy kis kalapácsot, és egyetlenegyszer ráütött vele egy élénkpiros szelepre.

Az egész rendszer azonnal tökéletesen működni kezdett, és a kazánszerelő hazatért. Amikor a gőzhajó tulajdonosa megkapta az ezerdolláros számlát, panaszolta, hogy a szerelő csupán negyedóráig tartózkodott a gépházban, és részletes számlát kért.

A kazánszerelő a következőket írta:

Kalapácsütés:                                     0,50 dollár
A tudás, hogy hova kell ütni:          999,50 dollár
Összesen                                          1000,00 dollár

Vajon mennyire értékeljük a saját tudásunk (és a mások tudását)?

Értékeljük-e magunkat annyira, amennyire megérdemelnénk? A hibáinkra vagy a sikereinkre figyelünk inkább? És másoknál? Itt is az valósul meg, aminek energiát adunk: ha a hiánynak (a hibáknak), akkor abból fogunk többet tapasztalni!

Érdemes ezért inkább arra figyelnünk, amiből még többet szeretnénk tapasztalni:

Ez is sikerült!

Ma milyen jó  napom volt!

Nagyon jól megcsináltam!

Milyen jó, hogy nem romlott el még jobban!

Hálás vagyok érte, hogy gyorsan kijavították! stb.

Csodás napokat! Légy magadhoz jó, és értékeld magad!

Erika

Fiatalság, öregedés? Mindkettő hiten alapszik. És mivel azon, az valósul meg, amiben hiszünk!

Az “öregedés” hit abban, hogy ahogy az idő múlik, “öregszünk”, míg a fiatalságról azt tartjuk, hogy “elmúlik”. (Egy kedves ismerősöm ezzel kapcsolatosan mindig azt mondja: “Öreg Szem nevű indiánt nem ismerek.” )

Mivel az öregedés is csak hit, ezt is érdemes a fiatalság és az életerővel telítettség hitével felcserélni. Érdemes körülnézni a környezetünkben, és hamar rájövünk, hogy azok, akik sok negatív energiával és az öregségben való hittel léteznek, bizony öregszenek – jobban, mint a többiek. Az ember valós – születéstől számított – életkora sokszor nem azonos a testének fittségével, korával. Minél inkább arra figyelünk, amit szeretnénk, annál inkább azt fogjuk megtapasztalni – ez a fiatalságunkra is érvényes!

Az alábbi teremtő gondolatokat, megerősítéseket  mondogatva, (magadban vagy akár hangosan, netán a tükörbe belemondva) áthangolhatod magad a fiatalság rezgésére.

Az új év kapcsán érdemes talán egy kicsit eltöprengeni, hogy vajon mi is igazán fontos a számunkra. Mire fókuszálunk ebben az évben? Hiszen azt kapjuk (kívülről vissza a világból), amit teremtünk (belülről a gondolatainkkal).

A mostani gazdasági helyzetben sokszor úgy tűnik, szinte “fixáltak” vagyunk a pénzt illetően. Hogyan szerezzünk pénzt, ha éppen nincs, hogyan tartsuk meg, fektessük be, legyen belőle még több, ha van stb. Persze, a pénz szükséges a civilizációs világban, de vajon tényleg ekkora fontossággal bír?

Ha végiggondolom az elmúlt évet, és különösen az ünnepeket, csupa olyan élményt tudok visszaidézni, melyek emberekhez, a szeretet érzéséhez kötődnek – és nem a pénzhez.

Mondom ezt úgy, hogy azt hiszem, igazán egészségesen és “barátilag” viszonyulok  a pénzhez is.

Mégis, egy baráti beszélgetés, a család és a gyerekek mind összehasonlíthatatlanul többet jelentenek bármilyen pénzügyi kérdésnél.

Olyan jó látni, amikor a gyerekek (pláne a kicsik) mást sem akarnak, csak játszani, együtt lenni! Imádnivaló a szinte bugyborékoló hangú nevetésük, ahogyan teljesen átélik az adott pillanatot. Sosem aggódnak a pénzen, a jövőn, nincs bennük (még) szorongás. Persze, időnként ők is megijednek, sőt, akár  félnek is a sötétben, de nem szoronganak, és mindig a jelenben vannak. Jó lenne eltanulni azt a felszabadultságot, amit ők mutatnak nekünk, és ami bennünk is ott van mélyen, hiszen mi is voltunk gyerekek!

Érdemes lenne újra “feléleszteni” a bennünk rejlő gyermeket, hogy szeretetben, boldogan és felszabadultan élhessük a mindennapokat, félelmek és szorongások nélkül.

Ha mindannyian a szeretetre, az elfogadásra és a kapcsolataink javítására, fenntartására ügyelnénk, és kevésbé vennénk annyira komolyan a dolgainkat, biztosan mindnyájan boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak lennénk.

Így hát az alábbi mondat jutott eszembe, támogató gondolatként, megerősítésként a gyermeki énünknek:

Gyermeki szemmel járok-kelek a világban és rácsodálkozom az élet minden pillanatára. A csodák velem történnek!

Ha kipróbáltad, akár csak egy napon keresztül, milyen újra gyerekszemmel tapasztalni, örömmel és kiváncsian várom a visszajelzésed!

Csodás napokat! Légy magadhoz jó!

Erika

Sokféle fogadalom “kering” ilyenkor újévkor, és sokan fogadkoznak is: leszokom a dohányzásról, minden nap tornázom, lefogyok… stb.

Én alapvetően nem szeretem a fogadalmakat (semelyiket sem), mert a fogadalmak egyfajta “kötelékként” működnek, és nem engedik meg a szabad választást minden pillanatban, hiszen a fogadalom határozza meg, hogy mit kell csináljak.

A fogadalom, – ha nem teljesíted, amit megfogadtál – a Lelkedben bűntudatot kelt, majd pedig a bűntudat egyenes következményeként önbüntetés mechanizmust indít el.

Úgyhogy nem érdemes fogadkozni, még ígérni sem – ki tudja, vajon meg tudod-e tartani? Az ígéretek és a fogadalmak tekintetében az is mindegy, hogy vajon a te “hibádból” nem teljesítetted, vagy azért, mert valami olyan történt közben, ami megakadályozott.

Inkább pozitív, támogató gondolatokat mondogass az új évben:

Teremtő vagyok és képes mindenre.

A Teremtő képességeimet és energiámat egyre inkább a számomra kellemes és szép dolgok megteremtésére fordítom.

Ha szeretetre vágyom, szeretetet sugárzok ki magamból mindenki felé.

Ha békére vágyom, békés, nyugodt, szeretettel teli gondolatot gondolok a fejemben és mondok ki szóban.

Ha sikerre vágyom, segítek a körülöttem lévőknek, hogy sikerre jussanak.

Ha tiszteletre vágyom, tisztelem magam, a testem, a természetet és a többi emberben az isteni teremtőt.

Csodás új évet! Ebben az évben is légy magadhoz mindig jó!

Erika

Az alábbi teremtő gondolatokat, megerősítéseket  mondogatva, (magadban vagy akár hangosan, netán a tükörbe belemondva) áthangolhatod magad a gazdagság és jólét rezgésére.

A gazdagságot és a jólétet választom, érzelmi, mentális, spirituális, fizikai és minden egyéb szintemen, testemben és elmémben.

Tudom, hogy az Univerzum gazdagsága határtalan és korlátlan, és hogy én ebben a gazdagság-rezgésben létezem.

Tudom, hogy a gazdagság és a jólét minden formája folyamatosan áramlik hozzám, és minden percben megvalósul az életem minden szintjén.

Csodás napokat és teremtéseket! Légy magadhoz jó!

Erika

Ma kezdődik az advent. Ilyenkor elkezdjük ünnepi fényekbe és ünnepi hangulatba öltöztetni a a környezetünket, lakást, házat, fákat, utcákat. Tele lesz a város is csupa szép fénnyel.

Az ünnepet  uralhatja az egónk, vagy a Szellemünk is – a különböző, az ünnephez kapcsolódó, félelemből származó (egó) vagy szeretetből jövő (Szellem) gondolatokkal.

Példa a félelem alapú gondolatokra:

“Nincs elég pénzem/időm, hogy ajándékokat vegyek.”

Példa a Szeretetből származó gondolatokra:

“Ezt az időt most a valódi önmagam megszületésének megtapasztalására fordítom. Nyitott vagyok az összes csodára, ami körülvesz és megtalál engem. Pontosan elengendő idő és pénz áll a rendelkezésemre.”

Csodás Adventi időszakot! Légy magadhoz most is jó!

Erika