2022 okt 26Kommunikáció

7 tipp, hogy hogyan kezeld a dühöd vitás helyzetekben, értékrendi probléma, véleménykülönbség esetén
 

Két esetben szoktunk komolyan összevitatkozni másokkal általában.

1. Amikor az igényünk nem teljesül (vagy úgy gondoljuk, hogy nem fog teljesülni).

2. Értékrendi nézeteltérés, véleménykülönbség esetén.

 

Az értékrendi nézeteltérés, véleménykülönbség

 

- Nincs igaza! Nekem van igazam!

- Ez nem helyes! Nem igazságos! Ilyet nem lehet/szabad csinálni!

 

Talán ismerős mondatok, amik mélyén harag van. Békétlenséget, veszekedést, hosszú távon eltávolodást, válást is okozhatnak bármilyen kapcsolatban.

 

Nekem már több, mint 3 évtizede az az alapelvem, hogy inkább szeretet legyen egy kapcsolatban (a saját magammal való kapcsolatban is), mint az, hogy nekem legyen igazam, bármilyen értékrendi kérdésben, vagy véleménykülönbség esetén. (Az igényeimet és a másokét meg mindig el tudom különíteni az értékrendbeli dolgoktól.)


Vigyázok arra, hogy ne veszítsem el a belső békémet és feleslegesen ne haragudjak, csak azért, mert a másik másképp gondol, hoz értékítéletet (az értékrendje alapján) valamiről. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne (lehetne) más a véleményem, az értékrendem mint a másiké. Azt jelenti csak, hogy el tudom fogadni, hogy a másik másképp látja a saját értékrendje alapján, és nem akarom mindenáron meggyőzni arról, hogy nekem van igazam.

 

Hiszen nincs olyan, hogy igazság. Kizárólag szempontok, vélemények, nézőpontok (értékítéletek) vannak, ki, honnan nézi ugyanazt, milyen értékrendből. A tények és a számok persze „igaznak” tűnnek. Ennek ellenére még azokban sem érdemes vitatkozni és meggyőzni a másikat arról, hogy a tények ezt, vagy azt mutatják. Én legalábbis nem megyek bele ilyen értékrendi vitákba, mert nem tartom fontosnak.

 

(Talán ismered a maharadzsa, az elefánt és a vakok meséjét, ami szemléletesen adja át, hogy senkinek sincs igaza és mindenkinek igaza van egyszerre.)

 

- De hát neki is látnia kellene! Tudnia kellene! Nem ismeri a tényeket!

 

Az ilyen és ehhez hasonló mondatok azt jelentik, hogy bánt téged, hogy nem úgy látja a másik, mint ahogyan te. És te azt szeretnéd, ha úgy látná. Csakhogy a másik is ugyanezt szeretné. Hogy te lásd úgy, értsd meg, fogadd el azt, amit ő mond, elvégre neki van igaza, az ő értékítélete (és értékrendje) alapján. Ugye, hogy nem szeretnéd elfogadni az övét, amivel te egyáltalán nem értesz egyet? Pontosan így van ez vele is, amikor te akarod azt, hogy ő fogadja el a te értékrendedet, véleményed.

 

Amikor két ember értékrendi kérdésekben nem ért egyet - és általában veszekszik, esetleg kivonul a vitából, lenyeli magába, amit gondol -, az a libatöméshez hasonlít. Mindketten megpróbálják a másik torkán lenyomni azt a gondolatot, véleményt, hitrendszert, értékrendet és értékítéletet, amit ők jónak, helyesnek, igaznak, fontosnak, szükségesnek stb. gondolnak.

 

Csakhogy ahogyan senki sem szereti, ha erőszakkal tömnek bele ételt, úgy a más véleményével, gondolatával, értékítéletével szemben is ellenállunk a „tömésnek”. Ha azt kérdezed, hogy miért, akkor a válasz ez: azért, mert mindenki ragaszkodik a saját szabadságához (az értékrendjéhez) te is, és a másik is. Egyikőtök sem akarja, hogy lenyomják a torkán azt, amit ő nem kért. Mindenki szabad abban, hogy mi a véleménye, mi az értékrendje, és mit gondol a fejében.

 

Amikor két ember eltérő nézőponton van, (értékrendi kérdések azok, amikben nagyon erősen ragaszkodik mindenki a saját véleményéhez), gyakorlatilag a következő történik:

A két személyt az egyszerűség kedvéért nevezzük AD-nak és DA-nak.

 

AD gondol valamit, amiről szeretné, ha DA is így gondolná. Ezért minden erejével (energiával, hanggal, előbb-utóbb mérgesen) próbálja meggyőzni DA-t, hogy miért kell neki is azt és úgy gondolni, ahogy AD gondolja.
Ennek DA ellenáll - a mondatát „de, csak, viszont” stb. valami ellenálló szócskával kezdi és magyarázza, hogy miért nincs AD-nak igaza.
AD erre válaszol, - szintén a „de, csak, viszont” stb. valami ellenálló szócskával kezdi a mondatát -, mert továbbra is ő akar felülre kerekedni, hogy ő „tömhesse”, nyomja le a másik torkán azt, ami neki fontos.


Már az első két mondat eredménye az, hogy senkinek „nincs füle”, mindenki mondja a magáét - tömni próbálja a másikat - védekezik és harcol egyszerre. Ez az a helyzet, amit a süketek párbeszédének nevezek. És tényleg olyan lesz, senki nem hallja a másikat, nem hall semmit a másik véleményéből.

 

„A saját gondolatodhoz való ragaszkodás süketté tesz arra, hogy meghalld, mit mond a másik.” (idézet tőlem)

 

(Ha még nem láttad a videómat a „Nincs füle” témában, akkor kattints és nézd meg: https://www.youtube.com/watch?v=WTyeA9h2-w8)

 

Azon kívül, hogy meg lehet tanulni, hogy hogyan kezeld az ilyen helyzeteket helyes kommunikációval (a TUDKO-n, - Tudatos kommunikáció - ezt is tanuljuk), fontos tudatosítani, hogy akárhányszor belemész a harcba - a libatömésbe -, energiát veszítesz.

 

Képzeld el a libatömést: a liba ellenáll, ezért neked jó sok erőt, energiát kell beletenni, hogy lenyomd a torkán az ételt. Ugyanígy elfárad az ilyen veszekedések végére mindenki. Haragudni fogsz a másikra (miért kezdte?), vagy magadra (miért mentem bele?), esetleg sírsz vagy szomorú leszel.

 

Negatív érzések önthetnek el: frusztráció, harag, a belső béke elvesztése, szomorúság, tehetetlenség. Azaz leesel a magas szeretet-alapú tudatállapotok egyikéről az alacsony rezgésű félelem-alapú tudatállapotok egyikére. (Az Intuyching® táblázatrendszer Tudatállapot táblázatának rózsaszín köréből a kékbe.)

 

Tegyük fel, hogy nem mész bele a vitába, nem szólsz, de közben rosszul érzed magad. Ezt is sokan választják, mert kerülik a konfliktust. Sajnos azonban ez sem jó taktika, mert ilyen esetben az lesz az érzésed, hogy nem mondtad ki azt, ami benned volt, alulmaradtál a másikkal szemben, benyelted, amit nem kellett volna. (Amivel egyébként csökken az önértékelés, mert nem álltál ki magadért. Emellett a benyelt harag, frusztráció stb. hosszú távon biztosan gondot fog okozni.)

 

A helyes megoldás ilyenkor a tudatosság, azaz annak a felismerése, hogy vajon mi az, ami gondot okoz neked, és ennek a megoldása, nem pedig a másik győzködése.


Amennyiben nem okoz rossz érzést, hogy mit mond a másik, akkor nyugodtan hagyhatod szó nélkül, hiszen tudod, hogy ez nem rólad, hanem a másikról szól. Egy helyzet akkor tükröz téged, amikor rosszul érzed magad. Amennyiben neked nincs bajod, akkor a másikról szól az egész.

 

Mit csinálok én egyet nem értés, értékrendi vagy véleménykülönbség esetén? Mit lehet csinálni párkapcsolatban?

 

Mivel én nem akarok meggyőzni senkit sem (a férjemet sem) arról, hogy nekem van igazam, és hogy neki másképp kellene gondolkodnia, így általában megmarad a béke. Meg tudom hallgatni, hogy ő mit gondol, el tudom mondani, hogyha nem értek vele egyet (ehhez mindenkinek, neked is jogod van), és nem megyek bele a libatömködésbe.

 

Tiszteletben tartom a másik ember véleményét és gondolatát, ahogy a sajátomét is. Nem gondolom magamat kevesebbnek attól, hogy nem tudom meggyőzni a másikat, hiszen nem akarom meggyőzni a másikat. Nem akarok győzni, és nem gondolom magamat vesztesnek attól, hogy valaki mást gondol, mint én.



Tudom, hogy amennyire nekem fontosak a saját gondolataim, (az értékrendem, az, amiben hiszek), úgy legalább ennyire fontosak neki is. Az is igaz, hogy ahogy saját magamtól - a valódi lényemtől - megkülönböztetem a véleményem, úgy megteszem ezt másokkal is, azaz nem azonosítom sem magam, sem a másikat azzal, amit mond vagy hisz (sőt azzal sem, amit csinál, azaz ahogyan viselkedik).
 

„A másik ember lénye nem a véleménye, és nem a viselkedése.” (idézet tőlem)



Így el tudok fogadni szinte mindenkit és mindent. (Mivel én is ember vagyok, tévedni is szoktam, de általában azért az elfogadás elég jól megy.) Persze, ha egy fontos döntési helyzetben a két fél teljesen más állásponton van, az nehéz helyzet. Ha párkapcsolatban merül fel ez, az különösen nehéz.

 

Például:

Apa hittanra akarja járatni a fiát, anya meg nem. A gyerek kifejezetten utálja még a templomba járást is, elmegy, de általában már előtte való nap fizikailag rosszul van, hány, és a vasárnap délelőtt is hányással telik.


Nem tudnak megegyezni a hittan témában, de anya úgy dönt, hogy nem iratja be hittanra a gyereket, amit apának nem mondanak el. Apa úgy tudja, hogy a fia jár hittanra, éveken keresztül. A gyerek, amikor csak lehet, mindenféle kifogásokra hivatkozva nem megy tempomba.
Míg aztán egy nap, különböző önfejlesztő tanfolyamok hatására, anya vesz egy mély levegőt és elmondja a férjének, hogy eddig nem mondták el neki, hogy a gyerek nem jár hittanra, (mert utálja, rosszul van tőle) és templomba sem akar menni többet.


Mindezt helyes kommunikációval adja elő az anya, meghallja és visszajelzi a párja válaszait is, és végül arra jutnak, hogy a gyerek, ha akar, megy templomba, ha nem akar, nem megy, és hittanra természetesen nem fog járni ezután sem. Eredmény: óriási megkönnyebbülés a családban, hogy végre nem kell titkolózni többet.

 

Úgyhogy még egy ilyen nagyon komoly szembenállást is meg lehet oldani, feltéve, ha a szeretet működik a felek között és nem az egó.

 

Értékrendi egyet nem értés és véleménykülönbség esetén az első lépés, megkérdezni, hogy mi fontosabb, a szeretet, vagy az, hogy igazad legyen?


A szeretet magad és a másik iránt. A szeretet, ami elfogadó - elfogadja a te véleményed és a másikét is -, ítélkezésmentes - azaz nem ítéli meg, hogy a másik hülye - és együttérző, magaddal is és a másikkal is. A szeretet, ami magas rezgésű, míg a veszekedés és harc energiái alacsony rezgésekre húznak le.

 

A másik fontos kérdés, ami segíthet, az, hogy mi a cél? Mit akarunk elérni? Kinek mi a fontos?


Könnyen lehet, hogy mindenki ugyanazt akarja végeredménynek, csak az odavezető utat látja másképpen. És ilyenkor ahelyett, hogy a célról lenne szó, a célhoz vezető úton (a megoldáson) vitatkoznak. Ilyen esetben érdemes a konfliktushelyzetet visszavezetni az eredeti problémához, azaz, hogy kinek mi az igénye, mit akarunk elérni?

 

Mindenki a saját szemüvegén (hitrendszerén) keresztül látja a világot, a többieket, a dolgokat. Hiszi azt, amit, és általában ezzel a hitrendszerrel teljesen azonosítja is saját magát. A hitrendszerünk (amihez szorosan kapcsolódik az értékrend és az ítélkezés, az értékítélet) biztonságot ad, mert ezt ismerjük. Minden, ami új, az ismeretlen és félelmetes. (Az új nem jelenti azt, hogy jó vagy jobb. Csak azt jelenti, hogy ismeretlen.)

 

Azaz akkor, amikor valaki mást mond, mint amit te hiszel, ezzel gyakorlatilag megtámadva érezheted magad, amennyiben a hitrendszereddel (értékrendeddel) azonosítod magad. Ismeretlen dolgokat mond, - ami félelmetes -, ettől azonnal odaugrik az egó, hogy megvédjen (és attól függően, hogy ki a másik és te miként szoktál ilyen helyzetekben viselkedni, védekezni vagy támadni fog), és így azonnal benne vagy a harcban.

 

Hogyan tudod elkülöníteni, hogy a helyzet értékrendről szól-e vagy igényekről?

 

Figyeld meg, hogy a másik ember viselkedése, hozzáállása, gondolata befolyásolja-e közvetlenül az életed. Ha közvetlenül befolyással van rád (fáj neked, zavar egy konkrét dologban, amit csinálsz, tested, érzékszerveidet támadja, pénzbe, energiádba kerül), akkor igényről beszélünk.

Ha közvetlenül nem befolyásol téged, neked nem fáj, nem kerül semmibe és mégis idegesít, felháborít, nem fér bele neked, akkor értékrend.


Például:

- A szomszéd hangosan hallgatja a zenét, ettől te nem tudsz kimenni a saját kertedbe.

Ez igény, mert hatással van rád. Meg lehet fogalmazni egy asszertív mondatban: Azt szeretném, ha csöndben lehetnék kint a kertben. (Persze lehet értékrend és ítélkezés is mögötte: nem fér bele, hogy valaki ennyire ne figyeljen másokra! Micsoda bunkó stb.)


- A gyereked megbukik matekból.

Nem fér bele, hogy a gyerek megbukjon, szégyelled magad szülőként. (Nincs közvetlen hatással rád, tehát érték.)

Ki kell fizetned a matektanárt, hogy megtanítsa, és átmenjen a vizsgán. (Ez igény, elvégre nem szívesen fizetsz olyanért, ami azért van, mert a gyerek nem tanult eleget.)

- Akarod/Nem akarod, hogy a gyereked vallásos iskolába járjon.

Ez a gyerekre van hatással, nem rád, tehát érték.

 

Értékrendi helyzetekre is vannak megoldások, ha tudatosan állsz hozzá ezekhez a helyzetekhez, és figyelembe veszed az alábbi 7 tippet. És még az is lehet, hogy tényleg új nézőpontot kapsz, csak attól, hogy másképp figyelsz legközelebb.

 

1. Kérdezd meg magadtól: A szeretet fontosabb, vagy az, hogy igazad legyen?


Az a fontos neked, hogy igazad legyen, vagy hogy szeretet legyen a kapcsolataidban? Szeretet mások és magad iránt, hogy a magas rezgésű szeretet energiákban maradj? Ha az igazságért harcolsz, az leviszi az energiád alacsonyabb energiaszintekre. Ha a saját igazságod a fontosabb, akkor érdemes tudnod, hogy még sok dolgod van az egóddal.

 

2. Figyelj arra, hogy vajon mit akartok valójában? Mi a cél? Többre juttok, mintha az értékrendi különbségekre figyeltek.

 

A már említett szülői esetben nyilván az a cél, hogy a gyereknek jó legyen (bármit is értsünk a jó alatt). Azt mindenki be tudja látni, hogy az nem jó, ha a gyerek fizikailag rosszul van. Tehát nézzük meg, hogy mitől tud megkönnyebbülni és jobban lenni.


Ha a téma például a környezetvédelem, és téged idegesít, hogy valaki nem figyel erre oda, akkor érdemes megbeszélni, hogy vajon ő miben látja ennek a megoldását. Valószínűleg abban egyet tudtok érteni, hogy egy élhető világot akartok a gyerekeiteknek örökül hagyni. Lehet, hogy a másiknak más megoldás van a fejében, mint neked. Esetleg aggódik, hogy sok plusz munkát jelentene neki változtatni (válogatni kell a szemetet), vagy esetleg elveszítene valamit, amit szeret (mondjon le a húsevésről). Minden esetben érdemes a közös hangot megtalálni és azt, amiben egyeztek, ahelyett, hogy azt figyeled, miben különböztök.

 

3. Lélegezz mélyeket

 

Egy stresszes vita befolyásol(hat)ja a prefrontális kéreg - az agy kritikus gondolkodásért és döntéshozatalért felelős része - működését, mint ahogy a légzésünkre is kihat.


Amikor stresszhelyzet van, a szervezet az „üss vagy fuss" üzemmódba kapcsol, és nagyobb valószínűséggel reagálsz érzelmileg túlfűtötten, mint logikusan gondolkodva, a tényeket figyelembe véve (kivéve, ha képes vagy megtartani a nyugalmad). Ilyen állapotban mondunk aztán olyanokat, amiket később megbánunk, illetve amikre nem is emlékszünk utána.

 

Az egó az, ami ilyen helyzetekben azonnal előkerül és mindenképpen le akarja győzni a másikat (és meg akarja tömni a libát), mert fél, hogyha nem teszi, akkor veszíteni fog (és őt fogják tömni). A vesztés mindig félelmetes, ezért ott az egó, hogy segítsen győzni.

 

Ha már ilyen helyzetben vagyunk, akkor általában harc lesz a vége. Érdemes lenne ebben tanulnunk az angoloktól és megőrizni a(z angol) hidegvérünket, és azt mondani, amit ők is:
 

„Let's agree that we don't agree”,

azaz: „Értsünk egyet abban, hogy ebben nem értünk egyet.”

 

A mély lélegzetvétel (mély, hasba történő belégzés és hosszú kilégzés), többször, egymás után, szintén segíthet abban, hogy visszanyerd a lelki nyugalmad és békésen tudj válaszolni.

 

4. Tedd ki a véleményed oldalra

 

Akár támadóan, akár védekezve válaszolnál egy téged ért „támadás” esetén, minden esetben harcról van szó, amiben energiát vesztesz. Akkor érezheted megtámadva magad, ha a véleményeddel teljesen azonosultál, mert az azt jelenti, hogy a véleményed te vagy.

Ezért inkább „tedd ki” a véleményed oldalra, hogy amikor valaki a véleményed, értékrended támadja, ne úgy érezd, hogy téged támad, hanem csak a véleményed, csak az értékrendedet.

(Erről készült egy videóm, szeretettel ajánlom, nézd meg: https://www.youtube.com/watch?v=Ep7ESR-PlQ8)

 

Így sokkal könnyebb lesz megtalálni a közös hangot, és a megértést alkalmazni (lásd az 5. pontot).

 

5. Értékrendi kérdésben, véleménykülönbség esetén: megértés mindenek felett!

 

Az emberek azt hiszik, hogy értik a másik beszédét, pedig - pláne értékrendi vitákban - a legtöbb esetben ez egyáltalán nem így van. A TUDKO kommunikációs programon mindenki megdöbben, hogy mennyire nem értjük, hogy mit mond a másik, és hogy helyette „odahallucinálunk” valamit, ami megjelenik a fejünkben. Annak azonban semmi köze ahhoz, amiről valóban szó van.

Próbáld megérteni a másikat, azzal, hogy visszaismétled a saját szavaiddal, hogy mit jelent számodra, amit hallottál.
Pl.: Értem, hogy aggódsz, hogy a gyerek nem akar templomba menni, mert úgy véled, hogy ebből baja lesz később.
 

Ez ugyan nagyon egyszerű, de nem könnyű csinálni, mert egészen mást tanultunk egész életünkben. Ezért tanuljuk és gyakoroljuk a TUDKO-n ezeket a válaszokat.
A megértés hatása, hogy olyan perspektívát kaphatsz a szóban forgó témával kapcsolatban, amilyened eddig nem volt, és megérted például a másik aggódását. A szülői példa esetén például azt, hogyha nem jár templomba a gyerek, akkor a pokolra kerül.

 

6. Vedd figyelembe, hogy te sem tudsz mindent

 

Akármilyen téma is merül fel, és bármennyire is hiszed, hogy te mindennel tisztában vagy azzal a témával, azért lássuk be, hogy általában ez nem így van. Ha belátod, máris könnyebb lesz nyitottnak lenned a másik nézeteire. Legalább annyira, hogy meghallgasd, mégha nem is teszed magadévá az ő nézeteit. Ha ez nagyon nehéz neked, akkor vedd észre, dolgod van az egóddal.

 

7. Örülj neki, hogy kapsz egy másfajta nézőpontot, és tanulhatsz

 

Akármennyire is szeretjük, ha velünk értenek egyet, baromira unalmas lenne, ha mindenki ugyanazt szajkózná, mint te. Érdekesebb a világ úgy, hogy nem vagyunk mindannyian ugyanazon a nézeten, arról nem is beszélve, hogy fejlődni sem tudnánk, mert mindenki ugyanazt tudná - és csak azt -, amit te is.

 

Ezért is érdemes a vitát (nem a veszekedést!) tanulásnak tekinteni, kíváncsian hallgatni a másikat, semmint lenyomni a torkán azt, amit te már úgyis tudsz. Úgyhogy legközelebb próbáld ki, hogy mi történik, ha csak kérdezel: mi az oka, hogy te így gondolod? Ha nyitott fülekkel hallgatod, még az is lehet, hogy meglepő újdonságokat hallasz majd.

 

Mi a helyzet értékrendi különbségek esetén párkapcsolatban?

 

Párkapcsolatban általánosságban az (lenne) a jó, ha kb. 80%-ban egyetértene a pár értékrendi kérdésekben (ilyen például: a vallás, politika, öltözködés, stílus, pénzzel való bánásmód).


Minden, ami úgy merül fel benned, hogy „nekem ez nem fér bele” - értékrendi ütközésről szól.
Nagy értékrendbeli különbségek esetén hosszú távon nem valószínű, hogy működni fog a kapcsolat, mert mindkét felet bosszantani fogja az, amit a másik csinál/nem csinál.


Ha olyan helyzet merül fel, amiben úgy döntötök egy párkapcsolatban, hogy azt csináljátok, amit a másik akar, és ami neked nem tetszik, (és nem értesz vele egyet), a tapasztalatom szerint nem fog működni hosszú távon, mert előbb utóbb újra felszínre fog kerülni, hogy ez neked nem fér bele (hacsak el nem tudod fogadni).

 

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy az értékrendünk változik. Ezért sem csoda, hogy hosszú évek után is fel tud bomlani egy kapcsolat, mert már nem ugyanazokat gondolják a felek, mint amikor összekerültek, és nehéz összeegyeztetni a különböző értékeket. 

 

A már említett kérdések: „Mi a fontosabb? A szeretet, vagy az, hogy igazad legyen? Mi a cél?” minden helyzetben segíthetnek, mert ezzel a szeretet energiája vezet.

Szeretettel,

Erika

Ha eleged van abból, hogy egyedül küzdesz és szeretnéd, ha pártatlan, ítélkezésmentes segítséget kapj, akkor jelentkezz itt.
 

Ha tetszett, akkor lehet, hogy másoknak is tetszene, igaz? Megtennéd, hogy köszönetképpen megosztod? Kattints alul a Facebook jelre!

Előre is nagyon köszönjük! :)

 

Ha még nem vagy rendszeres olvasó, iratkozz fel a LÉLEKEMELŐ hírlevélre, hogy minden újdonságot biztosan megkapj!

Itt jelentkezz a következő programokra

 

Tartsd velünk a kapcsolatot!

MEGJELENT ERIKA KÖNYVE, A LÉLEKZENE

LélekZene - e-book-ban azonnal letöltheted, innen

Lapozz bele a LélekZene tartalmába

« Vissza

László Erika tanácsadó, transzformációt elősegítő és kommunikáció (asszertivitás) instruktor, az Intuyching® (SzuperTudatos Önfejlesztés™) intuitív, energetikai, coaching-szemléletű rendszer létrehozójának hivatalos oldala.

A SZUPERC Ltd. logója, márka- és módszerei neve (Intuyching®, SzuperTudatos Világ™, SzuperTudatos Önfejlesztés™, Tudatos Pénz Teremtés™, TUDKO™-Tudatos Kommunikáció, a DEMERT™ Módszer, a Numeropátia™, Intuytor™) védjegyek, illetve törvény által védett és bejegyzett védjegyek az EU területén, illetve a WIPO országokban, a Madrid Protocol (WIPO's Madrid System) által nemzetközileg védetten.

© Szuperc Limited 2015-2022. -  Minden jog fenntartva. -  Hosted by Hostpapa.com (Canada)
Website Terms and Conditions -  Privacy Policy

Ugrás az oldal tetejére!