2020 júl 05KommunikációKép: Mote Oo Education (Pixabay)
Az alábbiakban egy Konfliktuskezelési minitréninget találsz (szöveg és videó), ami abban segít, hogy jobban kezeld a konfliktusaidat.
A konfliktuskezelés az egyik legalapvetőbb emberi soft skill (magyarul puha készségnek is szokták fordítani) kellene, hogy legyen. Az lenne jó, ha már az iskolában is tanítanák a helyes kommunikációt és a konfliktuskezelést, mert a világban nagyon nehéz létezni ezek nélkül a készségek nélkül.
A konfliktus két ember (csoport, ország stb.) közötti összeütközésről, összecsapásról szól (a latin confligere szó összecsapást jelent), ami azért alakul ki, mert nem elégül ki valamilyen fontos igényünk, szükségletünk.
A konfliktus megnyilvánulhat láthatatlan konfliktusként (gondolatban, érzésben) illetve láthatóként, szóban és viselkedésben (harcban, ellenállásban).
A konfliktus adódhat igények és értékek összeütközéséből is. A Tudatos Kommunikáció tanfolyamon igénykonfliktusnak és értékütközésnek nevezzük őket és megoldásuk különböző.
Nagyon sok ember fél a konfliktustól, mert összetéveszti a veszekedéssel, amit el akar kerülni. Félünk, hogy baj lesz, ha szólunk, félünk, hogy megharagszanak, megsértődnek ránk, hogy mit fognak mondani, hogy nem fognak szeretni, hogy nagyobb baj lesz belőle, mint amekkora most van, ha elmondjuk a véleményünket, és félünk nemet mondani. Ezért sokan meghunyászkodva elviselnek olyan dolgokat, amiket rájuk erőszakol a főnök, vagy a saját anyjuk, apjuk (felnőttként is). Sokan választják, hogy nem csinálnak semmit. A konfliktus azonban ettől nem múlik el.
1. A szomszéd nekimegy a kocsijával az utcán parkoló autódnak.
2. A társad nekimegy a kocsijával az utcán parkoló autódnak.
3. Egy vadidegen nekimegy a kocsijával az utcán parkoló autódnak.
Mindhárom esetben a tény az, hogy nekimentek az autódnak. Mégis, valószínűleg egészen másképpen fogod megélni, és a konfliktust kezelni, pedig a probléma ugyanaz: meg kell csináltatni a kocsit. Miért lesz más a konfliktuskezelésünk, pedig ugyanarról van szó?
Bármennyire is szeretnénk mindig következetesen viselkedni, ez nem fog menni, mert az adott hozzáállásunkat a helyzethez és a másik emberhez (és ezzel a konfliktuskezelésünket is) az alábbi 3 tényező szabja meg, (ami folyamatosan változik):
1. ÉN - hogyan érzem magam?
2. KI - a másik fél?
3. HOL - történik a dolog?
A konfliktuskezelésünk teljesen más lesz (lehet) akkor, ha éppen jól érzed magad és nem fáj a fejed, ha a főnököddel van konfliktusod, vagy a gyerekeddel, ha az irodában, otthon, vagy a bankban történik valami, illetve, nem ugyanúgy fogsz beszélni a vadidegennel, mint a társaddal.
Ezért nem működik az sem, hogy szülőként következetesen kell nevelni. Ahány ember, gyerek és helyzet, annyiféle hozzáállásunk lesz. A lényeg nem a következetes, hanem a hiteles nevelés, a helyes kommunikáció és a konfliktuskezelés (lenne).
Minden ember más és más, és ahogy látod, még a hozzáállásunk is folyamatosan változik a három fent említett tényező mentén. A hozzáállásunk meghatározza a viselkedésünket, amit meghatároz a személyiségünk, az önértékelésünk és az önbizalmunk (vagy ezek hiánya). A személyiségünk pedig meghatározza, hogy milyen lesz a konfliktuskezelésünk.
A konfliktuskezelést két alapvető személyiségjellemző alapján különböztethetjük meg (ami helyzetfüggő lehet, lásd feljebb a hozzáállásnál). Rád melyik a jellemzőbb, ráismersz?
Az önérvényesítő, asszertív működés lényege a saját igények és a célok elérése, fontosak az eredmények, anélkül, hogy közben átgázolnánk másokon. (Ez különbezteti meg az agresszív működéstől, ahol az illetőt nem érdekli, ha közben valaki sérül, megsértődik.) Az asszertív ember nem akar átgázolni senkin sem, de mivel általában nincs füle mások gondjára, (konfliktusokban sem hallja meg) agresszívnek fog tűnni, mert csak azt hajtogatja, hogy neki mire van szüksége.
Épp ezért csak asszertív kommunikációval nincs megfelelő konfliktuskezelés. A konfliktuskezeléshez és a jó kapcsolatokhoz a Tudatos Kommunikáción tanított Megértő nyelv, - ami a másik megértéséről szól -, alapvető!
Mit jelent az, hogy nincs füle? - Nézd meg a videóban!
A csupán asszertív módon működő ember ilyeneket szokott mondani:
- Értem, amit mondasz, én azt szeretném, hogy...
- Értem, nekem fontos, hogy készen legyen 5-re.
- Értem, most nem tudok odamenni.
Attól, hogy a mondatot azzal kezdem, hogy értem, ez nem lesz megértés, a konfliktus azonban nőni fog.
Asszertív „konfliktuskezelés” (megértés nélkül)
- Szeretném, ha átjönnél 4-re vigyázni a gyerekekre, mert el kell mennem!
- Ma? Jobb lett volna, ha előbb szólsz, mert mást terveztem...
- Értem, de nem tudom kire bízni őket, el kell mennem! Szükségem van rád!
- Jó, ha nem tudod másképp megoldani..., megyek!
Helyes konfliktuskezelés (megértéssel)
- Szeretném, ha átjönnél 4-re vigyázni a gyerekekre, mert el kell mennem!
- Ma? Jobb lett volna, ha előbb szólsz, mert mást terveztem...
- Óh, szóval most neked nem jó. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam előbb szólni! Esetleg nem tudna mégis valahogy beleférni neked? Szükségem van rád!
- Hát, lehet, hogy egy kicsit csúsztatom a programom, és akkor este 7-ig még tudok rájuk vigyázni. Az jó neked?
- Nagyon jó! Köszönöm, hogy még így az utolsó pillanatban is elvállalod! Nagy segítség nekem!
Ez a típusú személyiség a konfliktust igyekszik (messziről!) elkerülni. Számára a másik ember igénye fontosabb, mint a sajátja, mert az önalávető (általában alacsony önértékelésű) ember inkább a háttérbe szorítja a saját igényeit mások és a jó kapcsolat kedvéért. Igent mond akkor is, amikor nemet szeretne, és alapvetően nem tud nemet mondani.
Ezzel persze nem kerüli el a konfliktust, hiszen a konfliktus láthathatlan módon, benne jön majd létre. Gondolatban lesz konfliktusa a másik személlyel, rosszak lesznek az érzései a másikkal és magával kapcsolatban is. A helyes konfliktuskezelés egyik hatása, hogy saját magunkkal és a másik emberrel is jobb lesz a kapcsolatunk. Ha nem állsz ki magadért, akkor konfliktusba kerülsz saját magaddal, ami önalávető „konfliktuskezeléssel” rombolhatja (és általában rombolja is) az egyébként is alacsony önértékelést.
Önalávető „konfliktuskezelés”:
- Kérlek, gyere át 4-re vigyázni a gyerekekre, mert el kell mennem!
- Ma? Jobb lett volna, ha előbb szólsz, mert mást terveztem...
- Értem, de nem tudom kire bízni őket, el kell mennem!
- Jó, ha nem tudod másképp megoldani..., megyek!
Helyes konfliktuskezelés:
- Kérlek, gyere át 4-re vigyázni a gyerekekre, mert el kell mennem!
- Sajnálom, de ma nem jó nekem.
- Értem, de nem tudom kire bízni őket, el kell mennem! Szükségem van rád!
- Megértem, hogy fontos lenne, hogy átmenjek és azt is, hogy gondot okoz neked, ha nem megyek. Ma azonban más dolgom van. Sajnálom, hogy nem tudok most segíteni! Szívesen vigyázok rájuk máskor úgy, ha előre megbeszéljük.
A konfliktuskezelés nem a magyarázkodásról szól!
Fontos: Nyugodtan mondhatsz nemet magyarázkodás nélkül is! Magyarázni, vagy felajánlani alternatív megoldást fontos kapcsolat esetén érdemes.
Például senkinek semmi köze hozzá, hogy miért kerül annyiba a terméked, amennyibe. Nézzünk erre egy példát:
- Nagyon drága ez a termék!
- Értem, ezek szerint Önnek ez túl sok.
- Hát igen, mert az X. Kft-nél sokkal kevesebbe kerül. / Másik válasz: Nem, nem nekem sok, hanem általában sok! Ennyit ez nem ér!
- Értem. Lehet, hogy felmerült Önben, hogy mi túl sokat akarunk keresni ezen a terméken.
- Hát igen... (általában döbbent arckifejezés)
- Ha megengedi, elmondom, hogy a mi termékünk miben különbözik az X. Kft. termékétől és utána eldöntheti, hogy megéri-e Önnek.
Így nincs magyarázkodás, ellenben az illető vevő azt fogja érezni, hogy fontos a véleménye, és hogy megértetted. A fenti kommunikációval megnyitottad a fülét, úgyhogy meg fogja hallani, hogy a te terméked miért jobb, mint a konkurenciáé.
Az alábbi videó is a drága termék kommunikációs helyzetről és a konfliktuskezelésről szól, nézd meg!
Létezik még az agresszív típus is, ő konfliktuskezelés helyett, inkább leharapja a másik fejét.
Agresszív „konfliktuskezelés”:
- Nem érdekel, hogy mi a bajod, csináld, amit mondtam!
Helyes konfliktuskezelés:
- Úgy látom, valami bánt, és ezért nem akarod megcsinálni, amit kértem.
- Szívesen meghallgatom, hogy mi a baj.
Természetesen még ezek a személyiségjellemzők is váltakozhatnak kapcsolatok szerint, és így a konfliktuskezelés is. Például valaki főnökként agresszív a beosztottaival, viszont meghunyászkodó az apjával.
A lényege, hogy mindig lesz egy vesztes (és általában a győztes sem fogja felhőtlenül jól érezni magát), és erőszakon alapul. Az erőszak (lehet verbális vagy fizikai is), mindig rombolja a kapcsolatot.
- Ha nem hagyod abba a hisztit, akkor nem megyünk a nagyiékhoz!
- Ha azonnal nem hagyod abba, kapsz egy pofont!
- Ha még egyszer késik, kirúgom!
Amennyiben egy kapcsolatot ez a stratégia jellemez általában, a kapcsolatban állandó szereplő lesz a harag (általában a győztes érzése), és a frusztráció, az alacsony önértékelés (a vesztesé) és a meg nem bocsátás egymásnak. Időnként ez a működés beleférhet egy kapcsolatba, ha egyébként a kapcsolat az együttműködésen alapul.
A győztes-vesztes konfliktuskezelési stratégia közé sorolom az alkalmazkodó és az elkerülő konfliktuskezelési „megoldásokat” is, mivel mindegyik esetben láthatatlan módon megmarad a konfliktus az alkalmazkodó, illetve az elkerülő félben (vesztesek lesznek), és ez rombolja a kapcsolatot.
A feleknek fontos, hogy a végén mindenkinek jó legyen az a megoldás, amit együtt kitalálnak. Készek együttműködni egymással, és azt akarják, hogy mindenki igénye és szükséglete kielégüljön. Ezt tanítom a Tudatos Kommunikáciió tanfolyamon is.
Amikor erre nincs mód, akkor lehet kompromisszumot kötni, amit kompromisszumkereső konfliktuskezelési stratégiának nevezünk. Ezt is a nyertes-nyerteshez sorolom, mert ez nem rombolja a kapcsolatot. Folyamatosan azonban nem lehet kompromisszumokat kötni, mert idővel valamelyik (vagy mindkét) félnek elege lesz.
Fontos tudni: Attól, hogy nem kezeljük, a konfliktus nem szűnik meg, sőt. Ha nem kezeljük a fájó, gennyes sebet, attól az csak még inkább elfertőződik. Ugyanez történik a konfliktusokkal is, ha nem kezeljük valahogy őket, előbb-utóbb még nagyobb konfliktusokat fognak okozni, ha nem kívül, akkor belül, különböző testi tünetekben és problémákban.
Kép: SilviaP_Design (Pixabay)
A konfliktuskezelés hiánya külső tünetekként párkapcsolatban állandó veszekedéseket, megalázást, elégedetlenséget (végül általában válást), szülő-gyerek kapcsolatban lázadást vagy meghunyászkodást, (később a kapcsolat megszűnését vagy ritka találkozásokat, érzelmi zsarolásos kapcsolatot) okozhat, munkahelyen pedig a végső megoldás a munkahely otthagyása, vagy a kirúgás szokott lenni, illetve a belebetegedés.
A külső és a belső konfliktus egymás tükröződése, a konfliktuskezelés fontosságára hívja fel a figyelmet
Amennyiben bennünk konfliktus van, akkor kívül is lesz, ha pedig kívül van, akkor bennünk is azt fog okozni. Az emberek nagy többsége konfliktuskezelésnek azt tekinti, hogy nem beszél a témáról. Hárít, elutasít, alkalmazkodik, aláveti magát a másiknak, dühöng, másokat hibáztat, csak ne kelljen felelősséget vállalnia és változtatnia.
Sokan azt hiszik, hogy igen, elég, sőt, a kommunikációs tréningek egy része is csak az asszertivitásra fókuszál, pedig az még édeskevés! Sokan gondolják, ha megtanulnak asszertíven, azaz önérvényesítő módon kommunikálni, akkor azzal minden kommunikációs problémát meg tudnak majd oldani.
Sajnos nem így van! A problémamegoldó kommunikáció alapvető feltétele, hogy meg tudd érteni a másik embert is. Ha ez nem megy, akkor lehetsz bármennyire asszertív is, minden problémás helyzetben agresszívnek fogsz látszani, hiszen az emberek nem szeretik azt, ha ők nincsenek meghallgatva és megértve.
Ha már konfliktuskezelésről beszélünk, muszáj különbséget tenni a vita, a konfliktus és a veszekedés között. A többség általában ezeket egyformának tekinti, és fél a konfliktustól, mert nem akar vitába bonyolódni. Inkább ráhagyja a másikra, amitől sajnos csökken az önértékelése. Persze van az a típus is, aki meg folyamatosan kötekedik, mert így akar energiát szerezni magának.
A konfliktus két ember közötti összeütközés, ami azért történik, mert az igényeink nem egyeznek.
A Tudatos Kommunikáció tanfolyamon igénykonfliktusként hivatkozunk rá. Ha az én igényem ütközik a tieddel, akkor kialakul a konfliktus, mert mindketten akkor érezzük jól (OKÉ-nak) magunkat, ha az igényeink kielégülnek. Ha valami gátolja, hogy az igényeink, szükségleteink megvalósuljanak, akkor nem érezzük jól magunkat. Az emberek nagy része csak a kellemetlen érzést érzi, annak nincs tudatában, hogy melyik igénye nem teljesül éppen. A Tudatos Kommunikáció tanfolyamon épp ezért az igények felismerésére és kifejezésére is nagy hangsúlyt fektetünk.
A vita nézetek, értékrendi, hitbeli különbségről, vélemények cseréjéről szól.
Vitázunk, elmondjuk egymásnak a véleményünket egy témával kapcsolatban. (Az értékütközés konfliktuskezelése más, mint az igénykonfliktusé.)
Én így látom, te meg úgy látod, és nincs semmi gond, ha nem értünk egyet. Nem akarjuk meggyőzni egymást. (Persze a legtöbb ember le akarja nyomni a torkodon az ő véleményét, és ezzel azonnal kialakul a konfliktus, ami végül veszekedéssé fajulhat. Lásd a Konfliktuskezelést értékütközésnél részt.)
A veszekedés energiaszerzési kísérlet, amiben mindenki elfárad.
Ebben a helyzetben (általában) már senki sem fogja tudni jól kezelni a másikat, esetleg majd utána, mikor mindenki lehiggadt.
Kép: Mote Oo Education (Pixabay)
Az igények konfliktusánál, amennyiben nem tudom elfogadni, hogy neked más az igényed, mint nekem, és nem vagyok hajlandó mindkettőnknek jó megoldást találni, akkor a konfliktusból hamar lesz vita, (vitatkozunk arról, hogy kinek van nagyobb, vagy jogosabb igénye), majd pedig veszekedés, ahol már mindenki csak a saját igényét, és magát fogja védeni.
Értékütközésnél, ha nem tudom elfogadni, (az elfogadás hiánya itt a lényeg), hogy másképp látsz valamit, ahogyan én (ütköznek az értékeink), akkor igyekezni fogok, hogy mindenáron meggyőzzelek, hogy gondolkodj úgy, és lásd úgy a dolgot, ahogyan én. Emiatt létrejön a konfliktus, mivel te (joggal) érezheted úgy, hogy nem hagyom, hogy úgy gondolkodj, ahogy te akarod, rá akarlak beszélni, hogy csináld úgy, gondold úgy, ahogyan én.
Az igénykonfliktus a konfliktuskezelés folyamatával megoldható (lásd a Konfliktuskezelés 6 pontjánál). Az értékütközés viszont nem.
Például én azt gondolom, hogy minden ember egyenrangú és egyenlő, mindegy, hogy milyen nemzetiségű, bőrszínű, vallású, szexuális hovatartozású. (Ez egy érték, hit, én így hiszem.) Ha te úgy gondolod, hogy ez nem így van, mert egyesek nem érnek annyit, mint a többiek, akkor ebben másképp gondolkodunk, más az értékrendünk. Ha rád akarom erőszakolni az én hitem, miközben neked az a (tudattalan) igényed, hogy fogadjalak el úgy, ahogyan vagy, akkor ebből máris lesz egy konfliktus, ami helyes kommunikáció nélkül veszekedéssé fajulhat.
Ebben az esetben a helyes konfliktuskezelés az lenne, hogy visszamondom neked, hogy te mit mondasz (a Megértő nyelv szabályai szerint), elmondom, hogy én mit gondolok (az Én nyelvvel), és végül megegyezhetünk abban, hogy ebben nem értünk egyet, és elfogadhatjuk, hogy másképp gondolkodunk erről a témáról.
Ha ezt nem tesszük (és általában nem tesszük, sajnos) akkor bizony a konfliktusból (ami itt arról szól, hogy nem tartom tiszteletben a te igényedet, azaz azt, hogy elfogadlak, gondolj bármit is) könnyen lesz veszekedés és ordibálás.
Miért ordibálunk?
Erről van egy tanmese is, itt találod.
A konfliktuskezelés „sajátos módja” az ordítozás. Nyilván semmi értelme, mivel ordítozással sose lesz jó megoldás. Mégis, mivel már mindenki megsértődött (nem figyelsz rám, nem hallgatsz meg, nem értesz, persze, mert én hülye vagyok, rám akarod erőszakolni, amit te gondolsz stb.), de legalábbis alacsony energiaszintre került, az ordítozással a túlélésért megy a harc és az energiaszerzésért (mert a veszekedés szintje alacsony és negatív, és mindenki szeretne magasabb szintre kerülni).
A szóbeli kardozással (ordítozásal) egyszer csak kifárasztjuk egymást. Mindketten megsérültünk (lelkileg és energiaszempontból is, hiszen sok energiát veszítettünk), nem jutottunk sehova, és még jól össze is vesztünk. Helyette érdemes igénykonfliktus esetén a Konfliktuskezelés 6 pontjához, értékütközés esetén a Megértő és Én nyelven történtő beszélgetésre átváltani.
Persze ez nem azt jelenti, hogy szülőként időnként ne veszíthetnénk el a türelmünket. Mindenki ember, előfordulhat, és nem is okoz gondot a szülő-gyerek kapcsolatban, hacsak nem minden alkalommal ez a konfliktuskezelésünk módja.
A fenti konfliktuskezelési folyamat akkor működik jól, ha folyamatosan használjuk a Megértő nyelvet, hogy megértsük mi a másiknak a fontos, és az Én nyelvet, hogy el tudjuk mondani, hogy nekünk mire van szükségünk.
A konfliktuskezelés alapvető feltétele a Megértő nyelv és az Én nyelv ismerete és használata
Csupán az asszertív kommunikáció, (amit Én nyelvnek nevezek), amit a konfliktuskezelés kulcsaként tanítanak kommunikációs tréningeken, csak egy féllábas, bicegős és fájós kommunikációt és inkább további konfliktusokat fog eredményezni.
Megértő nyelv nélkül nincs konfliktuskezelés, csak veszekedés lesz a végén, mert ahogy már említettem, az asszertív ember nagyon hamar fog kinézni agresszívnak, ha nem használja a Megértő nyelvet.
Vajon képes leszek-e arra, hogy legközelebb, ha konfliktusom adódik, megoldjam? Vajon konfliktuskezelés tréningre menjek-e inkább, vagy a Tudatos Kommunikáció képzésre?
A Tudatos Kommunikáció tanfolyam a résztvevők (és a saját szándékom) szerint is azért ad többet, mint bármilyen konfliktuskezelési tréning, mert a Tudatos Kommunikáció tanfolyamon nemcsak azt fogod tudni felismerni, hogy mi okozza benned a konfliktusokat, hogy mire, hogyan ugrasz, hanem azt is, hogy hogyan tudod legközelebb a konfliktust visszalalakítani azzá, ami eredetileg is volt: az igénykonfliktussá, azaz az eredeti problémává.
Meg fogod tudni különböztetni az igénykonfliktust az értékütközéstől és amint tudod, hogy miről is van tényleg szó, a konfliktuskezelés egyszerű lesz, mert tudni fogod, hogy mikor, mit alkalmazz.
A helyes kommunikáció - szó szerint - életeket és kapcsolatokat menthet meg.
Azt javaslom, hogy mielőbb tanuld meg, ha nem későn akarsz rájönni, hogy elkerülhetted volna a válást, jobb lehetett volna a kapcsolatod a gyerekeddel, és az egész életed más lehetett volna, ha tudtál volna megfelelően kommunikálni és a konfliktusokat kezelni.
Nézd meg, hogy mikor indul Tudatos Kommunikáció tanfolyam, (a link átvisz az scc.world weboldalra) és ha nem találsz jelenleg tanfolyamot, jelentkezz emailben: erika.laszlo-kukac-laszloerika.hu
Szeretettel,
Erika
Ha tetszett, akkor lehet, hogy másoknak is tetszene, igaz? Megtennéd, hogy köszönetképpen megosztod? Kattints alul a Facebook jelre!
Előre is nagyon köszönjük! :)
Ha még nem vagy rendszeres olvasó, iratkozz fel a LÉLEKEMELŐ hírlevélre, hogy minden újdonságot biztosan megkapj!
Itt jelentkezz a következő programokra
Tartsd velünk a kapcsolatot!
7 tipp, hogy hogyan kezeld a dühöd vitás helyzetekben, értékrendi probléma, véleménykülönbség esetén
2022 okt 26Mentselek meg az anyósodtól? Az 5 szeretetnyelvvel + 1 stratégiával megteheted te is!
2021 ápr 263 ok, amiért az összezártság, a bezártság gondot okoz a kapcsolatokban
2021 ápr 05Konfliktuskezelés, azoknak is, akik félnek a konfliktusoktól!
2020 júl 05Mit tegyél vita esetén? - Kommunikációs jó tanács
2020 febr 03Tranzakcióanalízis - Énállapotok II.
2019 febr 26Miért nem érti meg egymást a férfi és a nő?
2017 aug 011 titok, hogy mikor adj tanácsot!
2017 febr 14Ki beszél a fejedben?
2016 máj 22Mit tenne a szeretet?
2016 ápr 11
