Tisztellek, szeretlek és elengedlek

A hála és a megbecsülés a tiszta szeretet energiájából származik, míg a ragaszkodás valamihez/valakihez a félelemből. Abból a félelemből, hogy vajon megkapom-e azt, ami hiányzik, illetve abból, hogy el fogom veszíteni... Ez a két dolog:

• a hiány érzése, és hogy nem fogom megkapni azt, amit akarok és
• a veszteségtől való félelem

az, ami távoltartja és megakadályozza a létrejöttét azoknak a dolgoknak/eseményeknek az életünkben, melyeket igazán szeretnénk.

A hála és az értékelés vonzza felénk, míg a fent említett kettő (nem fogom megkapni, amit akarok/el fogom veszíteni azt, amim van) eltaszítja tőlünk a megvalósulást.

Ha attól félünk, hogy nem kapjuk meg, amit akarunk, illetve ha attól tartunk, hogy el fogjuk veszíteni azt, amink van, akkor "ragaszkodunk" ezekhez a dolgokhoz.

A ragaszkodásból pedig hiányzik az elengedés, ami ténylegesen megengedné, hogy létrejöjjön az, amire vágyunk. Ahhoz, hogy a ragaszkodástól megszabaduljunk, érdemes kipróbálni (és folyamatosan gyakorolni, amikor szükséges) a következőt:

Addig érezzük át a hálát bármi iránt (és legfőképpen azzal a dologgal kapcsolatban, amihez ragaszkodunk), míg azt nem érezzük, hogy elmúlt a félelmünk. Egy ember (egy felnőtt gyerek) elengedéséhez jó lehet ismételgetni az alábbi mondatot, addig, míg valóban érezzük, hogy így van:

• Tisztellek, szeretlek és elengedlek, hogy megtapasztalhasd, ami a legjobb neked, és én is megtapasztalhassam, ami a legjobb nekem.

Csodás napokat! Légy magadhoz jó!

Erika